2012. május 29., kedd

3.fejezet - Menekülés=Kudarc


 Sziasztok! Elnézést kérek mindenkitől, hogy ilyen későn hoztam az új fejezetet, csak dolgozatok hadát írtuk a sulibanxĐ Szerencsére már vége és próbálok minél többet feltenni!;)
Nem is beszélek tovább, jó olvasást mindenkinek:))


(Izméne)

„Jéghideg szél csapott az arcomba és a hajamba. Homályban láttam körülöttem a világot. A szempilláimon és a hajszálaimon, fehér hó darabkák díszelgettek. Körül néztem a helyen, ahol éppen tartózkodtam. De nem ismertem fel ezt a helyet, talán azért, mert nem emlékszem, hogy jártam- e itt valaha is. Felültem fekvőhelyzetemből, hátratámasztottam a kezemet és becsuktam a szememet. Kétségbe vagyok esve, most mit tegyek? Dübörgő lépéseket hallottam meg a hátam mögül. Valaki megállt mögöttem. Nagyokat nyeltem, majd apránként fordítottam hátrafelé a fejemet. Fel kellett emelnem a fejemet magasra. Egy nagydarab… jégóriás állt előttem. Egy kis idő elteltével levettem róla a tekintetemet és felálltam. Kétszer akkora volt, mint én. Végig mért vérvörös szemeivel, amik egyenesen égették a bőrömet. Testét kék bőr borította, amin jelek voltam. Köröket ábrázoltak. A homlokán, az állán, mellkasán és még kitudja hol még. Valami különös dolog volt a fején. Sisakra emlékeztetett, de csak a két arc oldalán volt, a fejét nem borította semmi, csak azon is körös jelek szerepeltek. Egy pillanat! Hátrálási reakciót váltott ki a testem, amit az előttem álló észrevett és felhúzta a fejét. A fejemmel együtt a szemem is ide-oda cikázott a gondolat menetétől. Ha itt mindent jég borít és jégóriások is vannak, akkor nem lehetek máshol mint Jöttünheimben! Be vagyok zárva egy világba, ahol tömegesen élnek a leendő gyilkosaim és, ahol biztosan csonttá fogok fagyni. Ráadásul egy rövid hálóingben vagyok, ami a térdemig se ér és nem sokat takar egyes testrészemből. Az őröm tekintetét vonzotta valami a szemben lévő nyitott toronyféleségből. Valójában fogalmam sincs, hogy mi az. Nem tudom, hogy mégis mi történhetett, mert a mellettem álló bólintott és elment. Sokáig csönd volt, mikor repedések hangját lehetett hallani. A hang egyre hangosabb lett. Ekkor ismét egy jégóriás jelent meg a toronynál. Neki is két oldalt egy sáv húzódott a sisakból, így neki is teljesen láttam az arcát. A derekát körülvette egy fonal, amit beborított a jég. Elül és hátul egy sötétzöld, rövid rongyféleség volt rajta, hogy eltakarja, amit nem kell látni. Hátát fedő köpenyt a szél fújta. A karját és más egyéb testrészét zöld színű egy-egy páncélalkatrész fedte.
-          Maga a jégóriások királya…Lauftey.- saját magam is meglepődtem élettelen hangomtól. Kirázott a hideg.
Egy lépést tett előre és mintha kiszívná valaki a pohárból az italát, olyan hangot adott ki jég, ahogyan összeértek lépcsőt alkotva a királynak lefelé. Ő is nagy dübörgő léptekkel jött oda hozzám.
-          Miért hozott ide engem? –kérdeztem ismét valamit, hogy ’megtörjem’ a kínos csöndet. Vizsgálódó tekintetével körbemért, de még mindig nem válaszolt a kérdésemre. Kezdett idegesíteni ez a folytonos szótlanság és csönd. Csak a csont fagyasztó szelet lehet érezni, hallani és semmi több. Eszembe jutott egy jó terv, bár csak szerintem csak az. De egy próbát megér. Mivel a befagyott jégen hagytak ájultan, senki se tudja, hogy már felébredtem, így nem jön ide senki. A ruhám mögé rejtettem a jobb kezemet és összegyűjtöttem körkörös mozdulatokkal néhány villámot, amit remélhetőleg alkalmazni tudok. A légzésemet egyenletesre állítottam és vártam a megfelelő pillanatra. Ha mindez sikerül, ez lesz a legszebb születésnapi ajándék, amit valaha is kaphatok. Itt a jó pillanat, a fejét elfordította! Előrántottam a kezemet és lőttem, ahogy csak bírtam. Nem sokat ért, de a vállát legalább megsebeztem. Tétlenségét kihasználva futottam, a lábam jól bírta a jégen való csúszást és futást. Nevetni kezdtem ügyességemen és bátorságomon, hogy képes voltam megtenni, de mikor hátranéztem, rájöttem, hogy elkiabáltam. Jégóriások hada futott utánam. Gyorsan hátrafordultam még csúsztam tovább és tovább, de ismét lőttem egy villámot. Ez már teli találatot ért és szerencsémre ötöt el tudtam intézni egyszerre. Futottam, futottam, ahogy csak a lábam bírta. Mígnem egyszer egy zöld csík haladt el az orrom előtt, ami egyenesen feltörte a további utat jelentő jeget. Egyensúlyoznom kellett, nehogy lezuhanjak. Odanéztem, ahonnan véltem a támadómat, de csak egy kezet láttam, ami felém mutatott. Nem tudtam ki lehetett az, arcát homály fedte. Fogalmam sincs hogyan tovább, az út összeomlott. Megfordultam a másik irányba és már a többi jégóriás előttem állt, kettéváltak és előre engedték a királyt. Megállt előttem, kihúzta magát és ördögi tekintettel nézett.
-          Nem tudom, hogy melyik katonám hozott ide, de még a végén veszélyes is lehetsz számunkra.- szólt mély, jeges hangjával. Libabőrös lettem.
-          Hogyan jutottak be a világunkba? A Bifröstöt Thor tönkre tette. Más átjutási lehetőség pedig nem létezik.- hangom élettelen volt még mindig, de örülök, hogy ennyit ki tudtam nyögni.
-          Nem csak egy létezik. Több is van. Azt hitted, hogy csak azon keresztül lehet a világokba átjárni? Úgy tűnik, hogy akkor nem derült ki még azóta se.
-          Mégis micsoda?
-          Amikor azaz ostoba fiam le akarta romboni Jöttünheimet, nem a Bifröstöt használta az átjárásra, hanem egy eldugott átjárót a város mélyén, amit csak kevesen ismertek. Azon keresztül intézett mindent, de a Bifröstöt túlterhelte és az szétrombolta világunk negyedét. Sajnos nem tudunk bosszút állni, mivel nekünk nincsenek olyan szerkezeteink mint az Asgardiaknak. A fiam engem is megölt, de a jégóriások királyát nem lehet ilyen könnyen elintézni. Vele végeztetek el minden piszkos munkát, amit csak lehet, hogy kielégítsem, vele szembeni gyilkolási hajlamomat.
-          A fia most hol van?
-          Az utolsó csatáját a bátyjával vívta meg. A végére a terve kudarcba fulladt és lezuhant egy fekete lyukba. Hónapokon keresztül bolyongott a világok között. Itt pedig lezuhant. Visszafogattam, de minden egyes parancsomat teljesítenie kell. Ha nem teszi megölöm.
-          Látszik, hogy maga egy jégóriás. Ráadásul a királyuk. Az ilyenek szoktak a gyilkolásba támasztani mindent. – a szemébe mondtam, hogy érezze szövege súlyát. A szemembe sütött a hold fénye, ami megvilágította a király arcát is.
-          Te csak egy gyerek vagy! Semmit se tudsz arról, hogy mit kellett nekünk átélni! Egy gyerek vagy, aki felnőttnek akar látszani.
-          Ne gúnyolódj velem! Te se tudod, hogy mit kellett nekem átélnem!- a hangom végre visszatért és tomboltam a dühtől.
-          De mégis kik voltak azok, akik beengedték a katonáidat a városközpontba?- tettem fel a kérdést. Bátran léptem hozzá közelebb.
Oldalra fordította a fejét, de az arcmodora megmaradt.
-          Odin házában, sok az áruló.
-          Ne mocskold be a királyunk nevét!
-          A királyod egy gyilkos tolvaj! Már a puszta emlékek is megőrjítenek! Odin tény, hogy számotokra jó király, de csakis úgy cselekszik, ahogy a világa elvárja tőle! Nem érdekli, hogy mi lesz a többivel. Csak az övé a lényeg.- semmi érzést nem lehetett leolvasni az arcáról, csak a szemében tükröződött a puszta gyűlölet.
Visszaigazodtam eredeti állásomba, ugyanis dühömben meggörnyedtem és közelebb hajoltam hozzá.
-          Beszélgetésünk itt, és most vége szakad. Talán találkozunk még- hátat fordított nekem-vagy nem. Loki - oldalra tekintett, követtem én is- direkt nem öltük meg. Bizonyítsd be, hogy vérbeli jégóriás vagy és visszanyerlek a kegyeimbe. De ha nem, -rám nézett, majd vissza- te is meghalsz. –a fia közénk állt, én automatikus hátrálni kezdtem, míg nem a szakadék széléig értem. Nem fordultam meg, de hallottam, hogy iszonyatos csikorgással leszakadt a meneküléshez vezető út.
-          A fia?- kérdeztem értetlenül, mire végigmértem az egyenruháját.
-          Asgardi ruhát visel. Várjunk, most komolyan a saját fiával akar megöletni?- bizonytalanság volt a hangomban, de mit sem törődtem ezzel. Elterelte a ruháról, a halál gondolata.
-          Ő valamit csinál- ránézett- te pedig zuhansz. Nehezebbet most nem tudok kitalálni neki. Lényeg, hogy megteszi-e?- s ismét a fiára nézett.
-          Megteszem és olyan leszek mint te, apám.- amint kimondta ezt, egy zöld villanás történt és zuhanás a mélybe, ahol hótömeg zúdult a testemre.

Hát szerintem ez a fejezet nem lett valami jó és talán egy kicsit uncsi lett, de ilyen is kell ://  :))
Komikat kérek!!;)
 /Pénteken jön a folytatás!/

9 megjegyzés:

  1. Szia Ziccy♥
    Imádom olvasni ezt a történtet és már nagyon vártam és íme itt van :P
    A neveket még nehéz megszoknom xDD
    És alig várom hogy felbukkanjon Thor♥ :P
    Siess a kövivel addig is puszii(K)
    XoXo(L)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!^^
      Nagyon köszönöm, hogy írtál és örülök, hogy tetszett*.*
      Hát...majd meglátjuk, hogy még mi lesz ebből:PP
      Sietek, ahogy csak tudok
      pussy

      Törlés
  2. Szia!
    Ez egy jó kis fejezet volt. Már nagyon vártam ezt a fejezetet.
    siess a kövivel.
    Puszi Abby!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!*.*
      Örülök, hogy tetszett és sietek *.*
      pussy<3

      Törlés
  3. Szia.
    Írtál hozzám a http://megismerniesbeleszeretni.blogspot.com/ -omra, egy link csere érdekében.
    A válaszom igen. Vagyis természetesen benne vagyok a cserében.:)
    Elolvastam az eddigi részeket. Amik valljuk be, megfogott. Azaz tetszettek. :)
    Nálam, már kint vagy. És a folytatást pedig kíváncsian várom. :)
    pussy
    Dóry

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!!
      Nagyon tetszik a történeted :)
      Benne vagyok a cserében, amit kértél :D
      Hamarosan kikerülsz!!!
      Amúgy lehet rossz helyre irtam, de a másik nem jelent meg xD
      xoxo
      Dorka

      Törlés
  4. Szia!

    Benne vagyok a cserében :)

    Elolvastam az eddigi fejezeteket és nagyon tetszettek, érdekesnek ígérkezik a történet további része. Kíváncsian várom a folytatást.

    VálaszTörlés
  5. Na ez már egy jóval "jegesebb" fejezet, de nem baj, szeretjük az akciót :D
    A jégóriások nem tartoznak a kedvenceim közé, de szerintem ezzel nem csak én vagyok így :v
    Szegény Lokit, ilyen idegtépő szituba sorolni, de Izménét is sajnáltam :(

    puszi :)

    VálaszTörlés
  6. Csak egyéni kölcsönt és egy Pedro Jerome úr és az ő hitelszervezetének jogosult kölcsönét kértem 3% -os kamatlábbal. A jövő hónapban megkezdem a kölcsön -visszafizetést Pedro Jerome a pedroloanss@gmail.com címen az egyéni vagy jogosult hitelekhez, amelyek egyszerű kölcsön -visszafizetéssel rendelkeznek, mint az enyém.

    VálaszTörlés